Azok az új mozgalmak, amelyek tagadják a világot, elsősorban, de nem kizárólagosan, a hinduizmus vagy a buddhizmus variációi vagy származékai, mert e vallásokban ez az orientáció van túlsúlyban. Néhány (de nem mindegyik) új keresztény fundamentalista csoportosulás szintén olyan eszmeiség keretein belül működik, amelyben a világtagadás az uralkodó. Az ilyen vallások követői jellemzően elhagyják a jelenkori, anyagias, nyugati értékeket. Felvehetnek egy kommunális, sőt akár kommunista színezetű életvitelt, és az új vallásokban, amelyek keleti eredetűek, a hívek általában a nyugati emberek számára idegen elképzeléseket tesznek magukévá. Néhány esetben megtanulhatnak egy keleti nyelvet a vallási imádathoz, és a nyugati erkölcsöket és szokásokat lecserélik más tabukra és parancsokra, amelyek szabályozzák a szexualitást, a társadalmi érintkezést, az étkezést, sőt a viselt öltözéket is. A Krisna-tudat Nemzetközi Társasága (a Hare Krisna-mozgalom) talán a legszembetűnőbb ilyen mozgalom, de nagyjából hasonló hozzá a Divine Light Mission (isteni fény misszió), és bár azt állítja magáról, hogy keresztény, az egyesítő egyház (Moon egyháza).
Néhány világtagadó mozgalom természeténél fogva hajlamos „totalisztikus” lenni, azaz hajlamosak elvárni a követőiktől, hogy teljesen szenteljék magukat a hitüknek, és legyenek teljesen odaadóak, életük minden részét összhangba hozva a felvett vallásukkal. Ezt persze legkönnyebben úgy lehet elérni, hogy a mozgalom elvárja a követőitől, hogy kövessenek kommunális életformát. Ez a követelmény sok szempontból közeli analógiát mutat a szerzetesrendekével (akár keresztény, akár buddhista). Vannak olyan világtagadó vallások, amelyek felhagytak azzal, hogy szorgalmazzák azt a teljes elkülönülést a szélesebb társadalomtól, amit a kommunában élés elérne. Ezek a mozgalmak általában átfogó és gyakran összetett metafizikai rendszert biztosítanak, amelyen belül a hívek útmutatást kapnak, hogy intellektuális válaszokat kapjanak az élet végső értelmével és céljával foglalkozó kérdésekre. Nem ritka, hogy a haladóbb szintű metafizikai tanítások titkosak, és kizárólag adeptusok számára elérhetők. Az ilyen vallások közé tartozik a teozófia, az antropozófia és a gurdjieffizmus. A misztikus erőfeszítés ugyanakkor nem mindig zárja ki a társadalom javára végzett tevékenységeket, még ha nyilvánvaló is a szociális visszahúzódás: jól mutatják ezt az antropozófusok által sérült gyermekeknek fenntartott oktatási intézmények.