A VALLÁSI TÜRELEM ÉS
A VALLÁSI SOKSZÍNŰSÉG

A különféle vallások sokszínűségét kiegészíti a vallásokon belüli sokszínűség, és ez még az autentikusan ortodox tradíciókon belül is jelen van, azaz függetlenül a nonkonformizmus különféle megnyilvánulásaitól, amelyekre már volt alkalmunk célozni. Fel kell ismerni, hogy a következetesség nem elsődleges kívánalom egy vallás esetében, és hogy még a kereszténység is, amely pedig bármely más vallásnál szisztematikusabban felépített hitelvekkel és szervezetekkel rendelkezik, fenntart pontatlanul megfogalmazott hitelveket, kétértelműségeket, következetlenségeket, sőt egyenesen ellentmondásokat. Ráadásul még a kereszténység hagyományos vallási nyelvezete sem mindig képes kiküszöbölni a kétértelműségeket, hanem néha kimondottan arra törekszik, hogy megtartsa őket. Ez a nyelvezet nem csupán – és nem is feltétlenül elsődlegesen – arra szolgál, hogy tulajdonságokat jelöljön meg. Ugyanilyen fontos szerepet játszik abban, hogy érzelmi reakciókat vált ki, valamint értékeket és beállítottságokat ír elő. A kognitív, érzelmi és értékelő elemek olyan módon keverednek elválaszthatatlanul egymással, amely eléggé idegen a tudományosan tájékozott gondolkodásmódtól. E multifunkcionalitás következtében a vallás nyelvezetéből – ha tudományosan vagy jogi szempontból nézzük – gyakran hiányzik a tisztaság, a meghatározottság és a specificitás. Ez normálisnak tekinthető a vallás terén, még akkor is, ha évszázadokon át kitartó intellektuális erőfeszítésre volt szükség – például a kereszténység esetében –, hogy logikus egységben fogalmazzák meg a vallási doktrínákat.