A Szcientológia hasonlósága a buddhizmushoz nyilvánvaló. Olyannyira, hogy Hubbard egyszer fel is tette a kérdést buddhista vezetőknek Ázsiában, hogy lehetséges-e, hogy ő az a Maitréja, akit Buddha megjövendölt. Buddha, Gautama Sziddhárta, azt mondta követőinek, amikor halálán volt, hogy jön majd egy Buddha, hogy befejezze az általa elkezdett munkát, és Maitréja néven ismerik majd. Hogy Hubbard beteljesíti-e a nagy Sziddhárta humanitárius szándékait, azt csak az idő fogja megmondani. E dolgozatnak nem célja megválaszolni a Hubbard által feltett kérdést. Mindenesetre a jövendölések beváltása egy másik hasonlóság más vallásokhoz, legyenek azok nagyok vagy kicsik
A jelen szerző által olvasott első könyv a Szcientológia: A gondolkodás alapjai volt. E könyv olvasása során azonnal úgy gondolta, hogy a könyv tartalma nagyon hasonló a sintó vallásokhoz. Konkrétan az fogalmazódik meg benne, hogy az élet egy látszólagosság, és hogy a fizikai világ valójában a látszólagos világ, amely az érzékszervek számára látható. Ez nagyon hasonlít Maszaharu Tanigucsi mester tanításaihoz, aki a szeicsó-no-ie alapítója. (Tanigucsi mester a négy személy egyike, akik leírták az univerzum történetét Oniszaburo Degucsi számára, aki az omotó, egy másik sintó vallás szent mestere Japánban.) Mind az omotó, mind a szeicsó-no-ie viszonylag új vallás Japán történelmében: az omotó a múlt század végén indult, a szeicsó-no-ie pedig az 1920-as években.
A buddhizmusban ugyanez a gondolat, „az élet látszólagossága” így fejeződik ki: „Siki szoku, Ku szoku ze siki”, ami egyszerűen azt jelenti, hogy bármi, ami az öt érzékkel érzékelhető, egyszerűen semmiség, vagy üres. A buddhisták azt is fenntartják, hogy az ember univerzumai csupán az elme megnyilvánulásai. Természetesen a buddhizmusnak sokkal mélyebb a jelentése, és a Szcientológiának is.
Más magyarázatok az életről és az elméről szintén hasonlóak néhány sintó meggyőződéshez, például, hogy a tapasztalatok emlékei egy filmszerű memóriában kerülnek feljegyzésre, ahol minden filmkocka duplikálja az eseményeket a személy számára. Ez megint csak hasonlóságokat mutat a szeicsó-no-ie vallással. De az egyik kifejezés a Szcientológiában, amely nagyon érdekes volt, a théta. A jui-icu-sintóban van egy ennek talán megfelelő kifejezés, amelynek jelentése: „az univerzum nagy életereje”. Ez megvan a hakke-sintóban is, amely a császári udvar vallási szolgáltatásait nyújtotta egészen a Meidzsi-restaurációig. Ugyanez a fogalom vált olyan újabb sintó vallások alapjává, mint például a mahikari, amely a háború után vált nagyon népszerűvé.
A keleti vallásokban régi és teljesen elfogadott az az elgondolás, hogy a személy már élt korábban. A Szcientológia elméletének és gyakorlatának az az elgondolás az alapja, hogy az ember egy szellemi lény, amelyet Hubbard thetánnak nevezett, és hogy visszaemlékezhet múltbeli életeire, és hogy szellemi lényként a múltbeli tettei meghatározzák jelenbeli helyzetét.
A keleti vallásokban régi és teljesen elfogadott az az elgondolás, hogy a személy már élt korábban. A Szcientológia elméletének és gyakorlatának az az elgondolás az alapja, hogy az ember egy szellemi lény, amelyet Hubbard thetánnak nevezett, és hogy visszaemlékezhet múltbeli életeire, és hogy szellemi lényként a múltbeli tettei meghatározzák jelenbeli helyzetét. Több mint 180 000 vallási csoportosulás van Japánban, és úgy vélem, hogy legtöbbjük valamilyen módon osztja ezt az elképzelést. Természetesen ez az elképzelés nemcsak Buddha idejéig nyúlik vissza, hanem a Védákig, a nagy indiai vallások forrásáig.
