1997 októberében az olasz Legfelsőbb Bíróság (a Semmítőszék) mérföldkőnek számító ítéletet hozott, amely elismerte a Szcientológia vallási jóhiszeműségét. Mára Olaszország Legfelsőbb Bíróságának e döntését vezető bírói hatóságok és tudósok olyan sarkalatos ítéletként ismerték el, amely a vallás definíciójára vonatkozó fontos standardokat állít fel szerte az európai közösségben.
„…minthogy a Szcientológia Egyház elismerést kapott az USA‑ban vallási felekezetként, Olaszországban szintén el kellett volna ismerni, hogy végezhesse vallásgyakorlatát, és folytathassa térítői tevékenységét…”
A bíróság tüzetesen elemezte a vallási státust meghatározó kritériumokat, hangsúlyozta a kormány kötelességét, miszerint nem korlátozhatja a vallásszabadságot, és végül az alábbi következtetésre jutott:
A Szcientológia hiteles vallás, amelynek tevékenységei kivétel nélkül rendelkeznek minden vallási mozgalom jellegzetességeivel.
A bíróság megállapította, hogy vallástudósok elismerik, hogy a Szcientológia vallás, és célja „az emberi szellem felszabadítása a minden emberi lényben lakozó isteni szellem ismeretén keresztül”.
A bíróság határozatában közvetlen párhuzamot vont a Szcientológia Egyház vallási gyakorlatai és adománygyűjtő tevékenységei, valamint a katolikus egyház és más vallások hasonló gyakorlatai között:
Pontosan azok a vallások, amelyeknek – a Fellebbviteli Bíróság bírái szerint – az „általános gondolkodásmódot” kellett képviselnie a vallás tárgyában, örök idők óta megkövetelték híveiktől az adományokat, melyek mértéke ezen vallások korai napjaiban messze meghaladta a jelenleg megkövetelt szimbolikus adományokat.
A Legfelsőbb Bíróság tüzetesen elemezte a vallási státust meghatározó kritériumokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a Szcientológia hiteles vallás. A Legfelsőbb Bíróság elutasította a vallás Fellebbviteli Bíróság által használt definícióját, és megállapította, hogy az alsóbb fokú bíróság hibát követett el, amikor kizárólag a zsidó-keresztény fogalmakból származtatta a definíciót:
Egy olyan doktrínarendszer, amely azon feltételezés köré épül, hogy létezik egy Legfelsőbb Lény, aki közvetlen kapcsolatban áll az emberekkel, akinek engedelmeskedniük kell, és akit imádniuk kell […] [A] vallás ilyen meghatározása, amely már magában is részrehajló, minthogy – állítása szerint – kizárólag a Bibliából eredő vallásokból van származtatva, számos szempontból illegális; olyan filozófiai és társadalmi-történelmi feltételezéseken alapul, amelyek helytelenek.
Továbbá, az alsóbb fokú bíróság definíciója kizárná a buddhizmust, taoizmust vagy bármilyen „többistenhitű, sámánista vagy animisztikus vallást”. A Legfelsőbb Bíróság ezért megállapította, hogy ez a korlátozott definíció megsértette az olasz alkotmányt.
Kritériumok, melyek bizonyítják, hogy a Szcientológia megfelel a vallás definíciójának
Amikor a Legfelsőbb Bíróság visszaküldte az esetet felülvizsgálásra a Fellebbviteli Bírósághoz, részletes útmutatást nyújtott a Szcientológiára mint vallásra alkalmazandó kritériumokra vonatkozóan. A Legfelsőbb Bíróság meghagyta a Fellebbviteli Bíróságnak, hogy vegye figyelembe az olasz és külföldi bírói és adminisztratív döntéseket a Szcientológiával kapcsolatban, amelyek – a bíróság kijelentése szerint – nyilvánvalóan a témába vágók. Ezenfelül, a bíróság kifejezetten instruálta az alsóbb fokú bíróságot, hogy vegye figyelembe szakértők véleményét, valamint a Szcientológia Egyház olaszországi híveinek nézeteit.
A szakértők általában úgy tekintik, hogy a Szcientológia vallás
A Legfelsőbb Bíróság utasította az alsóbb fokú bíróságot, hogy tanult vallási szaktekintélyek és szakértők véleményét vizsgálja meg, ne pedig a nagyközönségét, amikor arról határoz, hogy „általában úgy tekintik”, hogy a Szcientológia vallás, vagy sem. Megjegyezte, hogy irracionális a nagyközönség többségi véleményére vagy konszenzusára támaszkodni annak meghatározását illetően, hogy egy sor hittétel vallásos‑e, ugyanis ilyen körülmények között a vallási kisebbségek nem részesülnének a nekik kijáró védelemből. Ehelyett, amire szükség van, az „az ítélethozatalhoz rendelkezésre álló összetevők jól kigondolt, ésszerű kiértékelése”, nem pedig valami, aminek az alapja „intuíció, benyomások, érzések és gondolkodásmódok…”.
A Szcientológia kijelentett vallásossága nyilvánvaló a szervezeti dokumentumokból
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az egyház szervezeti dokumentumai világosan bizonyítják vallásos természetét, minthogy ezek a dokumentumok határozott kijelentéseket tartalmaznak az egyház vallásos hitéről és Isten megismerésére vonatkozó végső céljáról – olyan alapelveket, amelyek a bíróság szerint számos vallásban közösek. A tény, hogy az egyház szervezeti dokumentumai a Szcientológia alapelveinek és technikáinak „tudományos” megközelítésére utalnak, nem érvényteleníti a vallásosság megállapítását, mert ezek az alapelvek és technikák egy konkrét szellemi célt szándékoznak elérni. A Legfelsőbb Bíróság még arra is emlékeztetett, hogy a keresztény egyházakat is vallásosnak tekintik, jóllehet Aquinói Szent Tamás „tudományként definiálta a teológiát”.
Az egyház elleni hamis vádak visszautasítása
A Legfelsőbb Bíróság foglalkozott a Szcientológia Egyház adománygyűjtési gyakorlataira vonatkozó számos hamis váddal, és elutasította ezeket. Ahogy számos bíróság más országokban, valamint közigazgatási hatóságok – például az Egyesült Államok Adóhivatala – elutasították ezeket az üzletiességre vonatkozó vádakat, úgy az olasz Legfelsőbb Bíróság is megállapította, hogy ezek a hamis állítások minden alapot nélkülöznek.
Az aposztata vádak nem megbízhatóak
A Legfelsőbb Bíróság elutasította az elégedetlen aposztaták felháborító és goromba vádaskodásait azon az alapon, hogy nem hiteles tanúk. A bíróság kritizálta a Fellebbviteli Bíróságot, amiért elmulasztotta ellenőrizni az ilyen egyénektől származó információkat, megállapítani a Szcientológiától való elidegenedésük okait és meghatározni, hogy a kijelentéseiket bírósági eljárásban gyűjtötték‑e össze, ahol hitelességük megvizsgálható és ellenőrizhető. A bíróság elutasította korábbi, elégedetlen tagok vallomásait mint eredendően megbízhatatlan és hiteltelen bizonyítékokat.
A Szcientológia a hozzájárulásokat kizárólag vallási célokra fordítja
A bíróság úgy döntött, hogy „illogikus” hátrányos következtetéseket levonni a belső egyházi rendeletekből, amelyek arra utasítanak bizonyos munkatársakat, hogy „pénzt” csináljanak az egyháznak. Az élet alapvető ténye, hogy minden vallásos tevékenységnek anyagi támogatásra van szüksége. A bíróság rámutatott arra, hogy a pénzügyi rendeletek nem képezik részét a Szcientológia vallás hitelveinek; hogy di minimis részei az egyház irodalmának (csak egy vagy kettő, a több mint nyolcezer rendeletből); hogy kizárólag az egyház pénzügyeiért felelős munkatársaknak szólnak, nem a híveknek vagy akár általános munkatársaknak; és hogy a rendeletek mindenesetre meghagyják, hogy minden anyagi hozzájárulás kizárólag az egyház vallási céljaira fordítandó.
A Szcientológia adománygyűjtő módszerek helyénvalóak
A Legfelsőbb Bíróság hasonlóképpen elvetette a kormány olyan belső rendeletekre való támaszkodását, amelyek arra sürgetik a munkatársakat, hogy adománygyűjtési technikákkal bátorítsák a híveket könyvek vásárlására vagy vallási szolgáltatások végzésére. A bíróság megállapította, hogy a rendeletek csak a vonatkozó vallásos anyagok és szolgáltatások reklámozásáért felelős munkatársaknak szólnak. Az ilyen módszerek – a bíróság megállapítása szerint – sokkal kevésbé erélyesek, mint például a bűnhődés hittétele, amelyet a katolikus egyház alkalmaz arra, hogy rávegye a híveit, hogy vezekeljenek a bűneikért, és hogy a búcsú kényszerített vásárlásával elkerüljék a purgatóriumot.
A Szcientológia rögzített adományai nem szokatlanok a vallásoknál
A bíróság meghagyta, hogy nem lehet kedvezőtlen következtetéseket levonni az egyház abbéli gyakorlatából, hogy rögzített hozzájárulásokat kér vallási szolgáltatásokért cserébe, megjegyezve, hogy ez az adománygyűjtő módszer nem szokatlan a vallásoktól. A bíróság szerint: „Nem sok évvel ezelőttig hasonló, nem kevésbé részletes és precíz listákat helyeztek ki nyilvánosan több katolikus sekrestye ajtajára, és még ha nem is, a helyi papoktól könnyen hozzá lehetett jutni hasonló információkhoz, amikor az ember a szolgáltatások után érdeklődött…”
A Szcientológia egy vallásos, nem üzleti célt szolgál
A bíróság elvetette azokat a vádakat, melyek szerint az egyház munkatársai azért szövetkeztek, hogy az egyházi tevékenységekből nyerészkedjenek. Az ilyen állítások logikátlanok, mivel minden anyagi eszköz az egyházon belül marad, és egyéneknek nem volt „semmilyen lehetősége – még a jövőben sem –, hogy osztozzanak a bevételéből”.
A bűnügyi vádakat elutasították: a Szcientológia és a vallásszabadság igazolást nyert
Az olasz Legfelsőbb Bíróság ítélete, amely elismerte a Szcientológiát, több mint egy évtizedes vallási elnyomásnak vetett véget, melynek során a gyakorlatának kriminalizálásával próbálták elfojtani a Szcientológia vallást.
Az egyház tisztviselői elleni hosszadalmas bűnügyi eljárás nem volt más, mint a legitim és védett vallásos jogok elleni támadás. 1986 decemberében 450 carabinieri rajtaütést hajtott végre az ország minden Szcientológia-egyházában és -missziójában, lefoglalták a vallásos anyagaikat, és bezárták a szervezeteket. Majd 1988 júniusában huszonhat szcientológust letartóztattak és bebörtönöztek megtévesztő vádak alapján. Az ügyészség több mint kilencszáz tanúval készített interjút. Végül hetvenöt személy ellen emeltek vádat.
Amikor 1991‑ben az eset tárgyalásra került, az egyház és hívei által előadott lehengerlő és vitathatatlan bizonyítékok bemutatták, hogy a Szcientológia-gyakorlatok megkérdőjelezhetetlenül vallásos természetűek. Sőt, az előadott bizonyítékok eredményeként a milánói elsőfokú bíróság az egyház javára ítélt, ám a kormány fellebbezései miatt az eset két ízben került az olasz Legfelsőbb Bíróság elé.
A Legfelsőbb Bíróság mérföldkő jelentőségű 1997‑es ítéletét követően azonban a milánói Fellebbviteli Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság 1991‑es, az egyház és hívei javára hozott ítéletét, és így a pert az egyház és hívei teljes felmentésével zárta.
A Legfelsőbb Bíróság adóügyi elismerése
Az olasz Legfelsőbb Bíróság 2001‑ben újfent megerősítette a Szcientológia vallási jóhiszeműségét. Az egyház bírósághoz fordult a milánói adóhivatal által az 1982‑es és 1983‑as évben felbecsült jövedelemadó miatt. A milánói Adóügyi Bíróság helybenhagyta az adóhivatal által felbecsült adót, ahogy a milánói Regionális Adóügyi Bíróság is 1997 áprilisában. A döntés ellen az olasz Legfelsőbb Bírósághoz terjesztettek elő fellebbezést, amely 2001. október 22‑én adta ki ítéletét.
A Legfelsőbb Bíróság adóügyi kollégiuma megsemmisítette a Regionális Adóügyi Bíróság ítéletét, és visszaküldte az esetet a regionális bírósághoz annak egy másik, a felbecsült adót jóváhagyótól különböző kollégiuma általi felülvizsgálatra. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alsóbb fokú bíróság elmulasztotta figyelembe venni a „számos esetből álló és most már uralkodó” ítélkezési gyakorlatot, beleértve magának a Legfelsőbb Bíróságnak a precedenseit, amelyek megerősítik a Szcientológia és szervezetei vallásos jellegét. A Legfelsőbb Bíróság továbbá megjegyezte, hogy a Szcientológiát vallásos szervezetnek tekintik nemcsak az Egyesült Államokban, de más, európai országokban is.
A Szcientológia mai helyzete Olaszországban
Ma a Szcientológia vallás virágzik Olaszországban, több százezer szcientológussal és több száz Szcientológia-egyházzal, -misszióval és -csoporttal szerte az országban.
A Szcientológia teljesen kifejlett a teológiáját, vallási gyakorlatát és szervezetét illetően. A vallás több mint 11 000 Szcientológia-egyházat, missziót és kapcsolódó szervezetet fog össze a világ 167 országában, amelyek hívek milliói vallásos szükségleteinek tesznek eleget.
